Mondd, mi a terved velem bohém lét?
Ártottam világodnak valaha?
Testemben tudatot ébresztettél,
jelenre pillanataim raktad.
Mondd, mit is kezdjek ajándékoddal?
Mikor porban vész el a porszem,
mikor folyamba tart a vízcsepp,
sorstalanul…
Szerepjátékosok hada kísér,
terelget nap-nap kényszerpályára.
Vibrálhat fátyolozott lelkem rég,
ha elnyomja az érthetetlen zaj.
Így marad hangtalan minden moraj,
mikor porban vész el a porszem,
mikor folyamba tart a vízcsepp,
sorstalanul…