Navigáció


RSS: összes ·




Vers: részeges dal

, 613 olvasás, halottember , 1 hozzászólás

Ezek vagyunk

az asztalon papír, nyers ropogás a nesz,
a léptedet hallom, kaparászik az est.
szavak csörgedeznek borszedres vénából,
zajittas magány egy részeges tollából.
erejét megissza elcsorbult románcnak;
kaparja felszínét garasnyi zománcnak,
mit fogakról koptatott az idő torka,
ami volt, vagy lehetne, már mind letolta…
szédölgőn, botladozva tántorog a csend,
nagyokat dörömböl, ha kómában dereng,
hatalmasat roppan, ha felborul az est,
és bólogatva bár, de hallgatni se rest.
füstös, sötét kocsmát próbálgat a bánat,
savanyú, maró szesz csikizi a számat…

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Vers
· Írta: halottember
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 29
Regisztrált: 0
Kereső robot: 10
Összes: 39

Page generated in 0.0781 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz