Felszálltak már a madarak
Az égen úsznak végig
Ma is megint te sértettél vérig
Csak ülök és nézem a szobában a falat
Kifoghatnék már egy jó kis arany halat
Álomképek jönnek elő hirtelen
Amit látni vélek fénytelen
Hirtelen érzések ezek
Ellenük semmit sem tehetek
Talán nem is akarok
Én már ilyen maradok
Ha nem is örökre egy darabig biztos
Amíg az érzésem még magam előtt is titkos
Félek megszeretni téged nagyon
Előtör az érzés, de én nem hagyhatom
Megint csak fájdalom lenne a vége
Összedőlne újra szívemben a béke
Nem is te bántottál engem igazán
Csak magamat kínzom piponyán
Falakat építgetek magam köré szüntelen
De ha veled vagyok lebomlik könnyeden