Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Egy vándor azt mondta…

, 647 olvasás, farao , 2 hozzászólás

Gondolat

"… Kinyújtottam kezeim messze a magasba
tudtam, hogy hiába már mindennek vége
De remény még valahol létezik…"





Egy vándor azt mondta: fiam soha.
Magamban azt mondtam: esetleg…
Kimentem a fákhoz, ledöltem a fűbe…
Könyörögtem az égnek
hogy: csak, csak ma este…
Kinyújtottam kezeim messze a magasba
tudtam, hogy hiába már mindennek vége
De remény még valahol létezik!?
Hisz nem alhat ki egy kór képe
Vagy egy magányos eszme
Mely egyszer ha sírsz
ha barátra vágysz, mint egykori társra
ha lepelbe bújva az erdőket járod
keresve magadnak mi eddig hiányzott
Ott lesz, ha akarod, ahol csak várod
Veled tart mindig bárhová vágyódsz
És azt súgja százszor:
Oly nagyon hiányzol…

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: farao
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 213
Regisztrált: 2
Kereső robot: 33
Összes: 248
Jelenlévők:
 · arttur
 · oprae


Page generated in 0.1925 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz