kísért a múlt - üzen, megremeg egy mobil
szellemként ijesztget bennünket csernobil.
agyamban rémület villant fel képeket -
elment egy jó barát - bár meg sem érkezett…
huszonkét éve még friss május volt – fiatal,
míg sorba álltunk sörért, ránk dőlt egy zivatar.
a dagály strand fái fáradt felhőket fűztek,
s mi vízbe menekülve mustráltuk a nőket.
nem gondoltunk messze, - hogy lehet egy rettenet -
távol volt ukrajna, mint idegen égitest.
emlékszem - langyos volt esténk, megtelt a terasz -
s lengén, időtlen mámorral csókolt a tavasz…
a munka ünnepén – még zárt volt a hangulat -
nem szívhattunk magunkba sejtelmes titkokat.
másnap festették meg, mint szállt felénk az áldás,
és "épphogycsak" dózisban terjedt a sugárzás.
több ezer év magány, - tíz másodperc tompa
gondolkodás miatt - felrobbant a bomba…
négyezer áldozat…? talán több százezer -
haláluk csapdája emlékművet emel.
a tehetős segítség fényévnyi távol van,
s a jólét mámorától érzése hontalan,
huszonkét bűnös év, s a józan ész - ha segít -
a kísértet városra ítéletet vetít.
hirosima filmje - már rég volt bemutató,
most omló szarkofágról suttog a híradó.
lyukas tető alatt él több tonna bősz anyag,
s a halálra vált csendben perceg a folyamat…
Megjegyzés: Tíz másodperc: ennyi idő kellett hozzá, hogy néhány felelőtlen szovjet mérnök elszabadítsa a poklot az ukrajnai Csernobil atomreaktorában. Az 1986. április 26-án, hajnali 1 óra 23 perckor bekövetkezett robbanás Ukrajna 12 megyéjének 2300 települését sújtotta sugárfertőzéssel.
A robbanás okozta radioaktív sugárzás több százszorosan haladta meg a Hirosimára és Nagaszakira dobott amerikai atombombák által keltett sugárzásét.
48 ezer év: ennyi idő kell ahhoz, hogy a robbanás helyszínén megszűnjön a radioaktív sugárzás.
600 esztendő múlva, 2586-ban a sugárzás mértéke már olyan alacsony lesz, hogy az emberek visszaköltözhetnek Csernobilba és környékére.
Hivatalos ukrán adatok szerint közvetlenül a robbanáskor harmincan vesztek oda, az elszenvedett sugárfertőzés következtében pedig 4300 ember halt meg. A robbanás következtében mintegy 100 ezer tonna fém szóródott szét és párolgott el. Az elmúlt években a zónában lecsapódott szennyeződés alig egy százalékát távolították el.
Ma sem lehet pontosan tudni, hány áldozatot követelt a katasztrófa, hányan betegedtek meg, vagy haltak meg az óta a radioaktív szennyezés okozta betegségekben. A halálos áldozatok száma 1991-es hivatalos adat szerint 32, 1996-ban 230 volt, akik elsősorban a közvetlenül érintettek: az ott dolgozók, valamint a mentésben részt vevők közül kerültek ki. 1993-ban 3,8 millió, 1995-ben 5 millió ember fertőzéséről beszéltek Ukrajnában.
Nagyszámú daganatos megbetegedés Magyarországon…
Magyarországon a tényleges hatalmat birtokló szocialista politikusok, az MSZMP vezérkara azt követően, hogy a sugárfertőzés első napjaiban a katasztrófa említését megtiltották az általuk száz százalékig ellenőrzött médiában, a hír napvilágra kerülését követően egyetlenegy dologra törekedett: a közvélemény megnyugtatására.
Míg más országokban jódot osztottak, bent maradtak az emberek a lakásokban, tartózkodtak a friss zöldségek, saláták, tejtermékek fogyasztásától, Magyarországon szinte ugyanúgy ment minden, mint azelőtt. Az orvosok rögtön felfigyeltek a spontán vetélések, koraszülések, fejlődési rendellenességek megszaporodására, de komoly kutatások ez ügyben nem történtek.
A gyermekek körében Magyarországon a csernobili katasztrófát követő időszakban jóval nagyobb mértékben terjedtek a rosszindulatú daganatos betegségek, különösképpen a leukémia. Feltételezhető, hogy bizonyos környezeti hatások és ezzel összefüggő genetikai károsodások miatt hamarabb úrrá lehetnek ezek a betegségek az akkor gyermek- és fiatalkorukat élő generációkon.
A leukémiás gyerek-megbetegedések száma különösen megszaporodtak Békés megyében, a Viharsarokban. Ennek különféle magyarázatai lehetnek, hiszen a román határ közelsége miatt nem lehetünk tisztában vele, miféle vegyi szennyezés érhette a környéket. Azonban az is tudvalevő, hogy a Romániát ért radioaktív sugárzás közel kétszerese volt annak, ami Magyarországot érte. Romániában jódtablettát osztottak, Magyarországon ez nem történt meg.
Mayer Árpád, az Uzsoki Kórház főorvosa szerint Csernobil óta terjed a pajzsmirigyrák Magyarországon. Ugyancsak elszaporodott, és az előrejelzések szerint tovább szaporodik a szájüregi és garatrák, a bőr-, a nyál- a hasnyálmirigy-, a vastag- és végbél-, valamint a tüdőrák.
A mai napig nem készültek korrekt felmérések arról, hogy milyen károsodást szenvedtek azok, akiket a munkájuk a Szovjetunióba szólított, és Ukrajna területén tartózkodtak a robbanás pillanatában. Lapinformáció szerint 11 magyar kamionsofőr közül ma már csak ketten élnek, a többiek daganatos megbetegedésekben hunytak el.
(az idézett szöveg Klósz Ferenc weboldaláról másolt)
|
Online látogatók:
Látogató: 166
Regisztrált: 0
Kereső robot: 29 
Összes: 195
