Navigáció


RSS: összes ·




Próza: Hajnali magán(y)beszélgetés

, 398 olvasás, P.Palffy_Julianna , 12 hozzászólás

Szerelem

Félálomban fekszem, próbálom magam rávenni, hogy aludjak. Ez a legrosszabb állapot, mert lehet belőle beájulás vagy órákig tartó küszködés. Még nem döntöttem melyik legyen. Döntöttem? Mintha én dönthetnék. Az agyam teker, nem akar leállni, mozizik. A képek pillanatonként váltakoznak, mire rájönnék, hogy melyiket akarom folytatni, már jön a következő. Fel kellene kelni.

Mint akibe csákányt vágtak, úgy hasít belém a fájdalom.

Figyelj rám! Ha az elején le tudod állítani, akkor nem kúszik fel a torkodig és elmarad a pár perces, rettegés kísérte kín. Koncentrálj erősen, lélegezz mélyeket! Hol a fenébe hagytad megint a Nitromint spray-t? Ezerszer elmondtam már, hogy legyen az éjjeli szekrényen egy pohár hideg lötty, ilyenkor ez hat a leggyorsabban. Neked beszélhet az ember, mindenkire figyelsz, csak magadra nem! Fogadjunk, hogy azon jár az eszed, fel akarsz kelni.

Kikecmergek az ágyból. Óvatosan mozgok, nem akarok senkire frászt hozni, meg egyébként is én húznám a rövidebbet. Lekapnának a tíz körmömről a tegnap esti kávé és az egy szál cigi miatt.
Lassan iszom a hideg vizet, hagyom, hogy hűtse a torkomat. Az esetek nyolcvan százalékában sikerül ezzel, a nem éppen tudományos módszerrel rövidre zárni a rohamot. Néha, csak másodperceken múlik.

Lassan igyad. Ha eszedbe jutna le is ülhetnél, nehogy a konyhában kelljen felkanalazni, ha mégis elvágódnál. Esküszöm, egy tyúknak több esze van, mint neked. Na, jobb? Persze, hogy jobb. Megúsztad. Héé! Nem azt mondtam, hogy a számítógép elé ülj!

Sikerült. A hideg jót tett a torkomnak. Az összefüggést persze nem értem, mi köze van a mellkasomból kiinduló fájdalomnak a hideg vízzel lehűtött torkomhoz. Teleengedem megint a poharat és leülök a számítógép elé. Ilyenkor tutira nem tudok visszaaludni, muszáj elterelni a figyelmemet, a legjobb olvasni…, vagy írni. Abban már régóta nem reménykedem, hogy kinyitva a levelezőmet, levél vár rám. Tőle.

Sosem fogod elhinni, hogy nem ír többé? Most is úgy nyitottad meg a leveleződet, hogy hátha?! A szívednek nagyon jót tesz, megint ezerrel ver! Lapozz már! Keress valami olvasnivalót, ha már nem hallgatsz rám. Eszement tyúk! Na ne! Nem nyithatod meg azt fájlt, ennyire agyalágyult nem lehetsz! Ha már annyira se voltál okos, hogy kitöröld a leveleket, legalább most ne ezeket olvasd! Sikítófrászt kapok tőled.

Belenézek a levelezőbe, kinyitom a titkos mappámat, de az utolsó pillanatban meggondolom magam és nem olvasok bele az elmentett levelekbe. Szörfölök egy kicsit a neten, belenézek pár verses oldalba, de most nem köti le figyelmemet. Nézzek filmet? Ahhoz villanyt kell gyújtani meg keresgélni. Nincs kedvem hozzá. Inkább vissza kéne feküdni.

Végre! Tisztára leizzadtam, hogy megint valami hülyeséget akarsz csinálni. Beszélhet neked az ember, konok vagy. Miért nem mész vissza lefeküdni? Reggelig még tudnál egy kicsit pihenni, nem lennél fáradt és nyűgös a munkahelyeden. A mosogatórongy dizájn, jelenleg nem trendi. Most mit vigyorogsz?

Kikapcsolom a gépet, viszem a vizespoharat, visszabújok az ágyba. Elrendezem a kispárnámat, kicsit átölelem. Vajon máshol is ugyanígy ölelik még a kispárnát? A gondolat nem éppen altató. Becsukom a szemem.
Alszom.

Hmm, alszol? Nem te ülsz itt a gépnél és (s)írsz?


2008

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Próza
· Írta: P.Palffy_Julianna
· Jóváhagyta: Pieris

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 302
Regisztrált: 2
Kereső robot: 24
Összes: 328
Jelenlévők:
 · Déness
 · Sutyi


Page generated in 0.2594 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz