Ülünk, s nézzük egymást,
Nézzük, mint két gyermek,
Mint akik új csodát látnak,
De felfedezni félnek…
Ülünk, s nézzük egymást,
Nézzük, mint két gyermek,
Mint akik új csodát látnak,
De felfedezni félnek.
A négy szem tüze táncot jár,
Felforr a vér, éget a vágy,
De csak ülünk,
Ülünk, s nézzük egymást.
Mozdulni nem merek,
Mert elillanhat a perc.
Ülünk, s nézzük egymást,
Kezünk lassan összeér,
Összekapcsolódik,
Kézben a kéz.
Ülünk, s nézzük egymást,
Hallgat a csend,
Lélegzetünk hangzik csak,
Mint az esőcsepp.
Ülünk, s nézzük egymást,
Nézzük, mint két gyermek,
Bárcsak maradhatnánk így,
Ártatlanul, egymás mellett.