Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Sétáltunk a hárs alatt

, 324 olvasás, szaby , 4 hozzászólás

Szerelem

Sétáltunk a hárs alatt,
a kezedhez értem Én.
Olyan volt ez a szép tavasz,
mint egy szerelmes regény.

Nem tudtam szólni sem,
elakadt szavam.
Csak néztelek kedvesem,
az öreg hárs alatt.

Szép szemedbe ott volt,
ezernyi fény.
Nem tudtam szólni sem,
boldog voltam Én.

Ragyogott a két szemed
az álmok éjjelén.
Nem tudtam mit tegyek,
nagyon féltem Én.

Új érzés és a csillagok,
ott volt a tele hold.
Nem tudtam, mit tegyek,
a lelkemig hatolt.

Itt volt az első szerelem,
ettől féltem Én.
De boldog voltam oly nagyon,
az álmok éjjelén.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: szaby
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 326
Regisztrált: 2
Kereső robot: 27
Összes: 355
Jelenlévők:
 · Déness
 · Sutyi


Page generated in 0.3961 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz