Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Credo

, 597 olvasás, inci , 10 hozzászólás

Hit és vallás

Acélossá edzettél,
hogy megszeressem
az emberek farkashadában a békés magányt.






Ma már tudom,
akkor is velem voltál,
amikor nem látszott át a nap hályogom
sötét éjszakáján.
Hogy a fájdalom jégverésével
lelkemet erősítetted
elbírni választott keresztemet.
Acélossá edzettél,
hogy megszeressem
az emberek farkashadában a békés magányt.
Most már látom az örök talányt,
a mindenségben és parányban,
a viharban, s napsugárban
a mosolyodat…

Szeged, 2008. március 23.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Hit és vallás
· Kategória: Vers
· Írta: inci
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 86
Regisztrált: 0
Kereső robot: 18
Összes: 104

Page generated in 0.0981 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz