Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Tavaszi zsongás

, 890 olvasás, fefo , 11 hozzászólás

Természet

Még látni a röppenő
szárnyas csapatnak
nap sugarán át
fény felé ívelő útját …






Még hajnali harmaton
csusszan a gyermek
kiscipős lába
de látva a reggeli fényekben
bujkáló lombokon röppenő apró madárka
cseppnyi kis rezdületét
úgy tekint szét, mint mindenütt táruló
őzike szeméből ámuló

tavaszünnepi égi csodára

Még látni a röppenő
szárnyas csapatnak
nap sugarán át
fény felé ívelő útját
a kékszemű lányka önfeledt tánca
bűvöl a fűben száz kis bogárkát
hallgat a tücsök
füleli hangját a gyermeki dalnak…

és vaddisznó ballag egy ősi csapáson.

Még surran a gyíkocska
tisztást keresve
hogy napfény-melegre tárja ki bőrét
és sikkant a gyermek
mert bokor alatt lelt meg
egy fűszálon ballagó
kényelmes nyálkáján csusszanó
gyöngyházú csigabigát…

Hát…

így zsong a tavaszi világ

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Természet
· Kategória: Vers
· Írta: fefo
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 188
Regisztrált: 0
Kereső robot: 32
Összes: 220

Page generated in 0.1823 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz