Veled ébredem, veled fekszem,
mindenhol látlak, őszinte a szem.
Szikráznak a csillagok, a padok
szerelmes csókok, - őszinte rabok.
Gyengéd kezeink egybe olvadnak,
nyárfa-levelek vállunkra bomlanak.
Csend. Harmónia-zene repül,
meztelen lelkünkre terül.
Veled ébredem, veled fekszem,
mindenhol látlak, megzavar a szem.
Lehulltak a csillagok, a padok
üresen kongnak, - vérben apadok.
Bűnös kezem egybe olvad,
fűzfa levele vállamra rothad.
Vihar. Bűnös zaj kerget,
holt-lelkem örökké szenved.