Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Normális őrület…

, 741 olvasás, Nick Jagger , 6 hozzászólás

Sajgó lélek

Mindenki számára van egy mosolyom
És tetszenek a képei is
Igen, ez a kedvenc italom
És ötkor kelek minden hajnalon

Valóban, tele van a világ újdonsággal
És az önkontrollom is tökéletes
Tökéletes idegenek, vodka paradicsomban
Ott mélyen, a szívemben, sötét ez a nap is

A parfümöd elkábít, elaltat
Oh, a tegnapi éjszaka megölt
- Washingtonban tudnak róla -
Csukd be a szemed és menekülj

Hozd elém a világot
S én a csillagokat kérem
Gyere elém a hűvös esőben
Üdvözöllek, s iszom a véred

Kívánom a szerelmedet
Karácsonykor láttalak utoljára
Aprópénz a lelked
Egész Amerikát beszórom vele

Ne sírj, kedves
Nézz ki az ablakon
Nézd a túloldalt, kedves
Beszórom veled Amerikát

Hallottalak ott a kirakatnál
S megtelt a szemem fáradtsággal…

Reggel 5 óra
Felteszem a kávét
Szerinted őrült vagyok
A legédesebb lány vagy a Földön

A kórházban is, igen
Este hatkor, mint mindig
Kijöttél az út közepére
Gyere velem most
Az út közepére…

Sírok, mint egy asszony
Sírok az ágyban, mint egy asszony
S hallgatlak most is
Mágikus utazás az egész
A hétvégén megmondom
Szeretlek…
Gondolj az iskolára

Igen, eljött
2000 mérföldről
Nap, mint nap vártam
Gyerekek énekeltek
Csendben vártam néha
Az álmaimban
A bíbor égen gyémántok ragyogtak
Ez nagyon kellemes volt
Az emberek is mind azt mondják…

Szerettél egy időben
Tovább kéne mennem
Szerettél egy időben, kedves
Most már én is érzem
Szeress engem a múltban, nagyon
Nekem tovább kell mennem
Az arcokkal, tudod, egyedül maradsz
Az arcok, tudod, névtelenek
Elfolynak az esőben
De nekem tovább kell mennem…

Az utcán sétálsz
Kérlek, tanítsd a gyerekeket
Lassan és szelíden
Kérlek, tanítsd meg nekik…

Mint, mikor Istent tagadtam
Nézz rám
Mint, mikor ember lenni akartam
Tégy szabaddá
Igen, mint mikor ember lenni akartam
Úgy nézz rám…

Hagyd őket játszani is
Nyújtsd felém a kezed…

Lány – keresd az embered
Lány – a jövőd keresed
Mint vándor az úton
Az időt, mi elveszett…

Igen, látlak, mész a ház felé az úton
Oh, igen látlak, mész a ház felé az úton
Igen, látom, az emberek között
Viszed a lelkemet az úton
Ültesd el a lelkemet az emberek között
Az úton…

Ez végre itt az én dalom
Ezek itt az élet csavargói
Itt az ideje az életnek
A sápadt napon

Lebegés a napfényben
Hát persze, hogy szeretlek
Mire gondolsz?
Csak te tehetsz szabaddá
Ahogy jött, el is ment
Napfény a pokolban…

Vér folyik az utcákon
Véresek az emberek
Véres szerelmembe
Véreset köptetek

Fekete hétfőn
Rám néztél és elmentél
Egyedül maradtam
Egyedül a világban
A kedvesemre gondolok
Ő a világom…

Repülök
A szerelem otthonába
Tudom, hogy álmodom
Agyamban vagy mindig

Ismerem az utat
Messze vagy innen
Ismerem a mélyen titkos filmedet
Nagyon jól ismerem
Jobban, mint gondolnád
Talán, mert így akarod
S tudom, hogy tudod
Mit gondolsz?

Ő egy királynő
Az utca úrnője
Fehér nász nem csábítja
Gyermekáldás nem kábítja…

Éjféli tánc
A falak között
Van egy ágyam
A végtelen nyárban
S hajnalban ismét kopog az eső…

Egy nagy dombon élsz
Próbálom megmászni
Tiszta kékben
Lábaid előtt felhők
A napfényben egy hercegről álmodozol
A börtönben egy hercegről álmodozol
Én mocskos ember vagyok…

Nem tudom, érted-e?

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: Nick Jagger
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 58
Regisztrált: 0
Kereső robot: 28
Összes: 86

Page generated in 0.0671 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz