Borús reggel szakad az eső,
Ülök méltatlan az asztalom előtt,
Lassan pereg le az idő homokja,
Pók alszik a sarokban.
A tegnapra, s a hétvégére gondolok,
Mikor puha, finom kezedet fogom,
S, látom a mosolyt az arcodon,
Vidám, kedves hangod hallom.
A hétköznapok unalma eltűnik,
Szívem visszhangja szívedet eléri,
S, napunkat a szivárvány színeivel színezi,
Csókunk a világnak a szerelmet zengi.
2007-11-26