Mindenki halott, körülöttem járnak,
Beszélnek, néznek, éreznek,
Fájdalmat, bánatot, sőt könnyeznek.
Alszana, nem szeretnek semmit,
A szépséget fel nem ismerik,
Árnyak ők, bár két kézzel érinthetők
De mégsem épek, egészségesek
Vezérelt emberek.
Hitük nincsen,
Szívük sincsen,
Vakok, süketek
Meg sem születettek,
Egy percet sem éltek.
Sírtok és kacagtok,
De csak árnyak vagytok,
Nem találjátok magatok.
Rohantok, futtok,
De sehova nem juttok,
Szóltok, kiabáltok
De nincs hangotok.
Mindent megnéztek,
De semmit nem láttok.
Halottak vagytok.
/, L'homme c' est rien - l'oeuvre c'est tout." /
Gustave Flaubert