Ma már tudom egy voltál a sok közül,
Egy csepp álmaim tengeréből.
Ott voltál nekem, mikor kellett,
Mikor az éjszaka csak szenvedést jelentett…
Ma már tudom egy voltál a sok közül,
Egy csepp álmaim tengeréből.
Ott voltál nekem, mikor kellett,
Mikor az éjszaka csak szenvedést jelentett.
Átöleltél, mikor azt kértem,
Elringattál, veled ébredtem.
Együtt voltunk egy ideig,
Míg megtört az idill.
Utunk kettéágazott,
Magasan járt a Hold.
Te voltál nekem az Éj,
Mely minden nap újra s újra visszatér.
Hűséges voltál, szerettél,
De melletted nem lehettem én.
Ma már tudom egy voltál a sok közül,
Egy lovag álmaim mezejétől.
Túl szép volt, hogy igaz legyél,
Álmodást követ az ébredés.
Mikor hideg volt, fújt a szél,
Átöleltél, testeddel védtél.
Mámoros éj után
A hajnal együtttalált ránk.
Ma már ez nem lehet,
Szíveddel mást szeretsz,
De én megőrizlek
Az emlékeimben.
Ma már tudom egy voltál a sok közül,
Ki szívembe lopta magát észrevétlenül.
Eltűnsz, majd előkerülsz,
Bennem újra fellángol a régi tűz,
De ma már tudom egy voltál a sok közül…