Navigáció


RSS: összes ·




Vers: T a m á s

, 298 olvasás, NeMo , 16 hozzászólás

Szerelem

Ó, Tamás, Tamás,
Átok, áldás, varázs!
Átka az isteneknek,
Áldása a szívemnek,
Varázsa életemnek,
Tengere félelmemnek.

Ó, Tamás, Tamás:
Szerelem és parázs!
Szerelem, mely nem fogy el,
Félelem: mikor hagysz el?!
Átkos, örök szerelem,
Bűvös parázs lelkemben!

Ó, Tamás, Tamás!
Állandó bújkálás!
Mindig csak titkok sora,
Szavak pecsételt hada,
Álmok édesbús bora,
Messzi országút pora!

Ó, Tamás, Tamás:
Titkos, bús bújdosás!
Mindig - távol Kedvesem;
Bús magány az éjjelem.
Hazugság - hálót fonunk,
Futunk, bújunk, álmodunk!

Ó, Tamás, Tamás:
Lobogó és csodás!
Csillagok a mély egen,
Sötét folyó éjjelen,
Kályha tüze éjszakán,
Gyertyaláng tél derekán!

1988. nov. 20.

Megjegyzés: A vers 20 évvel ezelőtt készült, és bár egyetlen betűt sem változtattam rajta, nem döcög… mit tesz a boldogság az emberrel?

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: NeMo
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 313
Regisztrált: 0
Kereső robot: 26
Összes: 339

Page generated in 0.2664 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz