Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Szerelmes-vers

, 300 olvasás, Sida , 4 hozzászólás

Szerelem

Belém karmolt a szerelmed
Itt vagy mélyen a bőröm alatt,
Mint éj egét a napsugarak
Végigsimítod életem ráncait.

Miattad érzem, hogy igaz vagyok
Nem csak álom, fura látomás,
Egy majdnem hazug megalkuvás,
Begyógyítottad lelkem sebeit.

Jöttél a semmiből hívatlanul,
Megmenteni és szeretni halkan,
Egyedül álltam örök kitagadtan,
Óvó karod lett nekem a világ.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: Sida
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 326
Regisztrált: 1
Kereső robot: 22
Összes: 349
Jelenlévők:
 · Berpalota
 · gazzo


Page generated in 0.2266 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz