Navigáció


RSS: összes ·




Novella: Csendes éj

, 984 olvasás, wokendreamer , 32 hozzászólás

Felnőtteknek

December 24. Délután 15 óra 30 perc. Budapest VI. kerület Csengerdi utca 23 szám III. emeleti önkormányzati bérlakásában Toplak Lajos nyugalmazott villanyszerelő, megunva bérleményének elavult, és az elmúlt években tapasztalt visszafogott ünnepi díszkivilágítását, egy saját készítésű karácsonyfa-égősort próbált elhelyezni a közel négy méteres belmagasságban kapaszkodó, barnára pácolt fa függönykarnis peremén.

Öt perccel később Toplak Lajos nyugalmazott villanyszerelő, a préselt faforgács alapanyagú és kőrisszínezetű koloniál-szekrénysor és a diópáccal kezelt háromfiókos komód alkotta szűk sikátorba zuhant, és sajátkészítésű, időnként fel-felvillanó karácsonyfa-égősorral a nyakában halkan fulladozott. Felesége Toplak Lajosné, született Lauthman Etelka, görcsösen még mindig a fülére szorította a fekete bakelit telefonhallgatót, melyen hosszú percekkel ezelőtt a mentőket értesítette. Az asszony pillanatnyi lelki állapotára jellemző volt, hogy a telefonkészülék spirálisra kiképzett zsinórját szorosan a jobb mutatóujjára tekerte, meggátolva ezzel a spontán vérkeringést és előidézve ezzel, az ujjvég megduzzadását és ibolyakék elszíneződését. Toplak Lajos nyugalmazott villanyszerelő, a szürke hétköznapokban is tettenérhető humorérzékét megőrizve, mély torokhangon kérdezte feleségét:
- Mi van Etel? Nem integetel?
Az asszony egy alig érzékelhető mosolyszerű mimika után felemelte kezét, hogy integessen a parkettán békésen fuldokló párjának, amikor is észrevette, a jobb mutatóujjának szembetűnő átváltozását, majd egy rendes hipohonderhez méltón a földre rogyott, magával rántva az ismeretlen mélységbe az állandó foglalt hangjelzést kibocsátó telefonkészüléket, és azt az esélyt, hogy valaki ajtót nyisson a várhatóan majd megérkező mentőszemélyzetnek.
Toplak Lajos nyugalmazott villanyszerelő, az iménti közjáték után összeszorította a reggel óta szájában viselt, Dr. Kovács András és állandó fogtechnikusa által készített műfogsorát, és magát kezdte szapulni, a kialakult váratlan helyzet miatt.
Már bánta, hogy a negyven év megértő, és egymás felé minden tiszteletet megadó párbeszédükből bizonyos kifejezések hiányoztak. Toplak Lajos nyugalmazott villanyszerelő torkában a negyven békés esztendő elfojtott "trágárságmagmája" fortyogott, majd váratlanul, egyetlen lélegzetvétellel a felszínre tört:
- Etel, ébredj a kurva anyádat és húzd már ki azt a kibaszott zsinórt!

Kettő és fél szinttel lejjebb a félemeleti örök-szolgálati lakásának ablakában Özvegy Prováncsik Antalné ideiglenesen megbízott házfelügyelőnő, egy papírmasé mögül figyelte a néptelen utcán "zajló" eseményeket. A kaktusznak álcázott papír paraván egy realista stílusban megfestett "Gyümölcsöt termő kaktuszt" (Opuntia ficus-indica) ábrázolt, melyet még a boldogult férje hagyott rá, aki az elmúlt évtizedekben névtelen feljelentéseket írt a ház lakóinak, általa antiszociálisnak minősített szokásairól. Özvegy Prováncsik Antalné a két piros kaktuszgyümölcsnek álcázott lyukon át kandikált a semmibe, és csontákeményedett ínyével, monoton ajakmozgással morzsolgatta a tavalyról megmaradt diósbeigli maradványokat, amikor a ház előtt egy megkülönböztető fényjelzését használó mentőautó stoppolt.
Özvegy Prováncsik Antalné a hirtelen és előre nem várt jelenéstől annyira megrettent, hogy apró felszökkenésében a kiült Biedermayer fotel fém epedarugózatába szellentet és izületes apró veréb ujjaival, az ölében békésen alvó herélt kandúr farkát, tőle szokatlan erővel megszorította.
A kandúr, aki István névre hallgatott és félálmában tévesen beazonosított támadást regisztrált, kiperdült az erős szorításból és azzal a lendülettel az idős hölgy hasára tapadt bal mellébe mart. Az özvegy és a bal mellébe kapaszkodó István névre hallgató herélt kandúr kézitusája elfajult. Özvegy Prováncsik Antalnéra, a hirtelen rátört pánik gerjesztette szabadulási kísérlet, rossz hatással volt. Mozdulatai nélkülözték a hétköznapi rutint, ezért végső kétségbeesésében belekapaszkodott a papírparavánba, majd magával rántva azt, a fotel karfáján átperdülve a gépi perzsaszőnyeg hosszú évek alatt állandó papucsjárta, kopott útvonalának egyikére vágódott.


A Budapest VI. kerület Csengerdi utca 23 számú ház előtt megálló mentőautó személyzete fiatal pályakezdőkből állt, mert az íratlan szabályok, és a hosszú évek gyakorlata szinte beleégette az Országos Mentőszolgálat ünnepi, ügyeleti, szolgálati beosztásába, hogy Szentestén a családosok otthon maradnak. Mivel a központi diszpécser nem tudta elérni a városi, körzeti, orvosi rendelő ügyeletes munkatársát, ezért a fent említett ügyeleti gépkocsit küldte ki az esetre.
A mentőautó vezetője, aki másodállással egészítette ki feleségbosszantó főjövedelmét, a pizza kiszállításnál rögzült lendülettel érkezett a ház elé, és olyan pontosan sikerült a párhuzamos parkolás végrehajtása, hogy az utca jobb oldalán szabályosan parkoló gépkocsik baloldali visszapillantó tükreit hosszan elkente, mint egy mestercukrász a tortamázt.
Az előbbi lendületet szinte tovább fokozva pattant ki a kormány mögül, és feltépve a mentőautó hátsó ikerajtaját a Csengerdi utca aszfaltborítására rántotta a hordágyat, és a véletlenül rajta békésen szendergő mentőápoló munkatársát. Ifjabb Dr. Benedek Elek mentőorvos, miután átmászott a kormánykeréken, némi toleranciát magára erőltetve vette tudomásul, hogy sebességváltókar a tarkójáig felszakította a fehér köpenyét. Sietve ellátta a mentőápoló vérző halántékát, és immár teljes létszámban indultak felfelé gyalogosan a harmadik emeletre, mert a lift üzemen kívül helyezte magát. A harmadik emeleti önkormányzati bérlakás bejárati ajtaja, a többszöri becsöngetés és illemtudóan finom ajtórugdosás után sem akaródzott kinyílni. A pizza kiszállításban jártas mentőautó gépkocsivezetője elébb a vállával próbált nyomást gyakorolni az ellenálló ajtónak, később, mikor már elfogyóban volt a békés megközelítés eszköztára, távolkeleti harcművészeten nevelkedett vizuális memóriájából különbözőfajta "geri" nevezetesen: mawashi- és yokogeri rúgásokkal igyekezett gyengíteni az ajtó állóképességét. Természetesen a keleti harcművészetben jártas mentőautó vezetője nem sejtette, hogy Toplak Lajos nyugalmazott villanyszerelő, nem csak a fázisceruza és a nullavezeték hétköznapi emberek számára érthetetlen összefüggéseiben volt jártas, hanem a kétszárnyas bejárati ajtókon elhelyezhető betörésbiztos zárak és láncfolyamok szakszerű felszerelésében is az élenjárt.

A mentőautó személyzete további értékes perceket vesztegetett el azzal, hogy a félemeleti házmesterlakás – ahova pótkulcsért mentek le - szóval a házmester ajtaja mögül kihallatszó fájdalmas macskanyávogást próbálták értelmezni. Ifjabb Dr. Benedek Elek mentőorvos, a jobb csuklóján viselt aranykeretes Seikó karórájára pillantott és szembesült azzal a ténnyel, hogy minden létező időt túlléptek, amit a "Mentőszemélyzet eseti beavatkozások kézikönyve" megemlített. Ezért a mentőautóban rendszeresített Ultra Rövid Hullámon működő szolgálati rádióhoz lépett, és a központban, ügyeleti szolgálatot ellátó munkatársát arról értesítette, hogy nem tudnak azon a kibaszott ajtón bejutni és nem tudják azt a kibaszott beteget, vagy ki a faszt ellátni. A központban ügyeleti szolgálatot ellátó munkatárs, ezekben a kifejezésekben némi ingerültséget vélt felfedezni, és azonnal közölte Ifjabb Dr. Benedek Elek mentőorvossal, hogy felveszi a kapcsolatot az illetékes tűzoltó-parancsnoksággal.

A terézvárosi tűzoltóőrs emeleti készenléti helyiségében visszafogott légkörben és mértéktartó tétben Texas Hold’ em pókercsata folyt éppen, amikor a sziréna megszólalt. Balogh II. János szakaszvezető rajparancsnok mérgében a fogával szakította szét a kezében tartott király párját, és a karácsonyi rutinról tett említést, nevezetesen azt, hogy: "Remélem megint valami buzi gyújtotta fel magát, vagy a karácsonyfáját!"
Az esetre kivonuló tűzoltóautó személyzetének összetétele evidenciális párhuzamot mutatott az eseti mentőautó személyzetének összetételével, nevezetesen azért mert a rutinos lánglovagok a rutinos vérlovagokkal megegyezően a családjukkal otthon ünnepelték a szeretet ünnepét.
Balogh II. János szakaszvezető rajparancsnok a rábízott egységet perceken belül a helyszínre vezette. Talán szerencsésebb lett volna, ha az esetre riasztott tűzoltó tehergépkocsit is ő vezette volna, mert a fiatal pályakezdő PÁV. I. kategóriába sorolt gépkocsivezető figyelmen kívül hagyta a feltankolt oltóanyag "raksúlyát" és a féktávolság egymásra ható indexét, ezért a Csengerdi utca 23 szám előtt álló, és folytonos megkülönböztetett fényjelzést használó mentőgépkocsiba parkolt, kiszélesítve ezzel a mentőgépkocsi hátsó ikerajtóinak térbeli kihajthatóságának a mértékét.
Ezek után, az esetre kivonult lánglovagok elméjében, már a tökéletesre csiszolt és begyakorolt mozdulatok vették át az irányítást.

Fekete Péter őrvezető – aki nem azonos egy gyermekkártya játékfigurájával – rutinos mozdulattal a Csengerdi utca 23 számú szecessziós stílusjegyet viselő bejárati kapu üvegtáblájába vágta a csákányát. Ezen beavatkozását a szorosan mögötte haladó többi lovag még csak figyelemre sem méltatta, pedig a kapu szemmel láthatóan sarkig nyitva állt. Az egység megállíthatatlanul haladt előre. A lépcsőházban rendszeresített és pirosra mázolt főcsap feliratú üveges szekrényt további két baltacsapással leamortizálták egészen a földszintig, és a megmaradt fémcsonkra rácsatlakoztatva a vizestömlőt, megkezdték a lépcsőház falainak a hűtését. A ház lakói, akik ezt a falhűtéses beavatkozást egy meleg augusztusi kora estén szívesebben vették volna, és eddig a pillanatig békés szemlélőként vettek részt a történésekben, bizony időnként némi éllel a hangjukban kifogásokat emeltek az intézkedő lánglovagok vezetőjénél.
A pillanat nem volt alkalmas arra, hogy Balogh II. János szakaszvezető rajparancsnok ezekre az elejtett mondatokra érdemben reagáljon és vad elszántsággal a tekintetében a harmadik emeleti lakás ajtajának vezényelte Fekete Péter őrvezetőt. Az olajzöldre mázolt és különböző zárakkal és láncfolyamokkal megerősített fenyő alapanyagú bejárati ajtó, Fekete Péter őrvezető szakszerű és precízen elhelyezett baltacsapásainak nem tudott tovább ellenállni, és forgács halmazállapotba lényegült át. Az őrvezető által szakszerűen megnyitott lakásba Sebes Kálmán - nomen est omen - a tűzoltóegység tartalékos aggregátor kezelője a vállára helyezett fecskendővel rontott be és megkezdte a lakás falainak hűtését, megakadályozva ezzel, hogy az elharapódzott lángnyelvek tovább terjedjenek. Sebes Kálmán tartalékos aggregátorkezelő, miután ötezer-hétszáznyolcvankét liter oltóanyagot spriccelt szét a szobában, egy csukló mozdulattal elzárta a tömlő vezércsapját és párás tekintettel kereste a tűzfészket.

E pillanatnyi nyugalmat kihasználva, Ifjabb Dr. Benedek Elek mentőorvos és kéttagú mentőegysége a lakásba hatolt. Elsőnek a víz tetején úszó nőnemű sérülthöz léptek és megszabadították a torkára tekeredett spirális kiképzésű telefonvezetéktől.
A koloniál szekrény tövében, - a nyílászárók hiányában kifolyó víz eltűnésekor - fedezték fel Toplak Lajos nyugalmazott villanyszerelőt, aki az átélt vízágyú-sokktól és a testén végigszaladó elektromos kisülésektől erősen vonaglott. A nagy sietségben elfelejtett áramtalanítást követően Vándor Sándor gépkezelő, aki a mechanikai beavatkozásokat látta el a tűzoltóegységnél, felismerve a férfisérült szorult helyzetét bepöccentette a láncfűrészt, és az akadályt képező ötvennyolc centis műfenyőt kivágta az útból. Talán a kis polimerizált fácska gyenge ellenállása okozhatta azt, hogy a nagy lendülettel érkező Vándor Sándor gépkezelő kezében tartott láncfűrésze mélyen a fiókok közé hatolt és a diópáccal kezelt háromfiókos komód közepében állt le.
Vándor Sándor gépkezelő és mechanista ezen az apró kisiklásán egy pillanat alatt túltette magát, és a fiókban szabályosan tárolt "női tundrabugyikat" lefejtve a láncfűrész fogairól újfent bepöccentette azt, és fékezhetetlenül a padlózat befedésére szolgáló akácfa alapanyagú parkettába mart, kettészelve ezzel a szebb napokat megélt háromfiókos komódot.
Vándor Sándor gépkezelőt, kipróbált és harcban megedződött bajtársai nem úgy ismerték, hogy egyhamar feladja a rábízott feladatot. Kétszeri sikertelen újraindítás után a tűzoltóegység jelenlévő tagjai megkönnyebbülve, és egy emberként felsóhajtva vették tudomásul, hogy a fűrész velőtrázó sikollyal kiszabadult a parkettából. Csupán Vándor Sándor gépkezelő ijedt meg egy pillanatra, amikor a földön fekvő Toplak Lajos nyugalmazott villanyszerelő testében megbotolva és megperdülve, láncfűrészét a közelben álló koloniál szekrénysor felső részébe süllyesztette. Pillanatnyi "reakció-stopp" volt ez csupán és a rutin újból diadalmaskodott. Vándor Sándor gépkezelő teljes fordulatszámra pörgette fel a láncfűrészt és a sarokvasalással együtt, sikeresen lebontotta a ruhásszekrény ajtaját. Ez a kis improvizáció a későbbi jegyzőkönyvben, mint szükséges beavatkozás szerepelt, ugyanis a mentősök kizárólag egy darab hordágy felett rendelkeztek és az ellátásra szoruló sérültek, ezen a szekrényajtón tették meg a gyógyulás felé vezető első útjukat.

Megható volt látni, ahogy a szeretet ünnepén félretéve a szolgai készülődést egyszer csak önkéntesek jelentek meg a III. emeleti lakás előtt és minden felkérés nélkül aktivizálták magukat. Szembetűnő és dicséretet érdemlő segítséget nyújtottak Merőkanalas Andorék a földszinti önkényes mosókonyhafoglalók, akiknél a család apraja-nagyja egymást felülmúlva, testi épségüket sem kímélve, szinte egymás kezéből szaggatva hordták ki a lakásból, a még éghető berendezési tárgyakat.


December 24. Este 21 óra 30 perc. Budapest VI. kerület Csengerdi utca 23 szám.
A három emeletes épület vízáztatta lakásaiban békés és csendes ünneplés vette kezdetét. A megterített ünnepi asztalok alatt a polgárok illemtudóan fogyasztották el a vacsorát. Néhány szerencsés lakásban kigyúltak a fények. Aztán éjfél felé minden elcsendesedett.

Megjegyzés: A szolgálatban lévőknek ajánlva! Boldog és eseménytelen Karácsonyt!

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Felnőtteknek
· Kategória: Novella
· Írta: wokendreamer
· Jóváhagyta: Pieris

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 195
Regisztrált: 1
Kereső robot: 24
Összes: 220
Jelenlévők:
 · Déness


Page generated in 0.1878 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz