Hallkan suttog az éjjel.
Örökkévalóságnak tűnik,
Sötét elnémulásnak,
Mint mikor a rabot…
Hallkan suttog az éjjel.
Örökkévalóságnak tűnik,
Sötét elnémulásnak,
Mint mikor a rabot
Az ítélőszék elé viszik,
S közben gondolkodik.
Csak a Hold világít
Fényesen és tisztán,
Keveretjén
Szerelemre lép
Az örökkévalóság,
A sötétség s a fény
És lágyan suttogja
A szelíd szavak
S a szél,
Hevesen lüktető
Tangóját.
Megjegyzés: Első alkotásom 2008-ban.