RSS: összes ·továbbiakirodalomzenegalériakönyvajánlópályázatokprogramajánlóhírek
2007-12-15 14:09:53, 253 olvasás, koma , 2 hozzászólás
végzet minden verssor utcán kószál a képzelet csatakos csillagok lógnak az égen rongyos köpenybe bújt a félelem Hold-tükör tócsák gőzölögnek fülledt éjszakai párákba fullad az éjfél kóborló állatok zöld-sárga szemében csillan az elrejtőző fény mély-kék érzések maradtak a nappalból de a Világ most többnyire szürke bár a hideg ábránd néha beburkolja itt-ott némi ezüstbe lépéseink zajt sem keltenek ki tudja - tán itt sem vagyunk csak surranunk csendben magunk után semmit nem hagyunk eltűnünk az árnyak között a homály lelkünkkel bújik össze meghaltak a dalok az éj szívünket is megkötözte
Kinyomtatom
Pieris · Πιερίς