Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Budapest

, 531 olvasás, peth , 2 hozzászólás

Mozaik

A örökkön zajos Pest és örökzöld Gazos Buda
Milliónyi ember ezernyi füstös otthona
Kilenc fenséges híd, mintha a két part kezet fogna
Alattuk a mocskos, lelkemben kéken hullámzó Duna.

A örökkön zajos Pest és örökzöld Gazos Buda
Milliónyi ember ezernyi füstös otthona
Kilenc fenséges híd, mintha a két part kezet fogna
Alattuk a mocskos, lelkemben kéken hullámzó Duna.

Hatalmas ékes tornyok a folyó egyik partján
Érdekes csillogó szállodák falai a másikon
Nagy kutyák kis emléke a tenyérnyi pázsiton
Törpék neve díszlik, a vízibuszok tatján

Gyermekkorom kőbányáján a zöld helyét beton vette át
Az idegen itt ellenség volt, mintha írva lenne
A nagy város ezeréves roskatag sírja benne
Jó lenne, ha Isten itten’, csak egy pillantást vetne rád

Műzöld liget műillata támadja az égett olaj átható szagát
Rejtik a rossz szavú apa borszagú hangját az ódon falak
Feslik a rongyba csomagolt romlott lélek… ünnep egy jó falat
A föld alatti sárga kígyó zörgő belében, az egyén tömegnek érzi önmagát

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Mozaik
· Kategória: Vers
· Írta: peth
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 12
Regisztrált: 3
Kereső robot: 11
Összes: 26
Jelenlévők:
 · Divima
 · hazugsagok
 · hegeanna
 · PiaNista


Page generated in 0.0391 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz