Quentinnek ajánlva!
S záguldozom féktelen a kék egen,
Z öld mezők pázsitja fölött valahol.
Á tölelem az éktelen végtelent,
R oppant hátamon az idő lovagol.
N appal és éjszaka váltakozása
Y in és yang örök egységéből fakad.
A kkordok zengenek a nagyvilágba,
L ibbennek dallamok szárnyaim alatt.
Á lmodom, lebegek kék hegyek fölött
S zivárványhíd ível a hátam mögött.
Egy másik szárnyalás!
S uhan a sas a magasban,
Z ord felhők útját nem állják.
Á lmomban én is repülök,
R agyogóan, mint a bálnák!
N éha persze mást álmodom,
Y eti vagyok Himaláján.
A lpesi gyopár ízlene,
L edobta már a virágát.
Á m, ha szirmát nem nyalhatom,
S óhajtva nyalom a szárát!