Nem kértelek soha, hogy érts meg engem,
de hadd mondjam el, -ha akarom-
ami lüktet bennem.
Csupán egy érzés, forró didergés,
melyen nem segít gyógyszer,
semmilyen kezelés.
Álnok élősködő, mi bennem tekereg.
Nagyon jól tudom, hogy te ezt nem érted.
Imádkozz, fohászkodj,
hogy beléd ne marjon,
ne suhintson arcon,
meg se legyintsen,
árnyéka se érjen.
Ne öleljen soha körbe
az én kínom sötét leple.
A reszketés csak az enyém,
naiv ábránd minden remény.
Nyugalomra vágyom.
Azt mondod nem érted?
Adj hálát, barátom!