Téli chanson
Tél hangja cseng,
feszengve peng,
metsz a szél,
Dermedt a táj,
az élet fáj,
nincs esély…
S jaj, itt vagyok,
élő halott
magamban,
testem vacog,
tán meghalok!
Feladtam.
Majd a Halál,
ha erre jár,
csontkezet
vállamra tesz,
el nem ereszt,
elvezet.
Tavaszi chanson
Zsong a tavasz,
létet fakaszt
a tájra.
Tűnt hó alól
rügyet pakol
a fákra.
Cinkemadár
dalolja már:
Nyitnikék!
Az öreg Nap
erőre kap,
kék az ég.
Lágy szellő kél,
szívem remél,
és érzem,
szép az élet
s újra éled
reményem.
Nyári chanson
Nyár lantja zeng,
cseveg, fecseg
magában,
s színt, ami szép,
szór szanaszét
vidáman.
S míly fergeteg
jókedv rezeg,
víg a dal.
Cseng, tovaszáll,
bút nem talál.
Diadal!
Hej! Vigalom,
nyár, bizalom,
napsugár.
Most féktelen
az életem,
mint a Nyár!
Megjegyzés: Parafrázisok Verlaine Őszi chansonjára.