A történelem kerekén
Csak perceket vagy velem.
Ahogy gurul e kerék,
Úgy pereg életem.
Rögös időszakok után,
Mindig sima az út.
Csitul a zaj, a baj,
Csendben a semmibe fut.
Ezerszer gyötör,
Mennybe visz.
Győztes az lesz,
Ki benned hisz.
Legyőzve ezerszer
A pusztító gének.
Bátran mondja
Ki a nép
Még Élek!
Kutathatsz zsebedbe,
Mi hogy került oda?
Nem tudod, hisz
Az a nép vagyona!
Minden perc,
Minden szívdobbanás
Csak érted kattan,
Nem lehet más!
Mi a neve, kérded?
- Magyarország!
Egybeforrt két ének,
Az élet, és az ország.
Ha nem őrizzük,
A pusztulás tör ránk!
Porrá törve, össze
Nehezen raknánk.
Mi mindannyian szeretünk,
Kapaszkodunk érted.
Vis, vim, vie.
Te csodálatos ÉLET: