Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Istenként

, 278 olvasás, Mirk , 0 hozzászólás

Gondolat

Istenként élt, emberként végzi be.
Élete csak porszem,
Bármily nagyként éli le.

A holdra lépett, csúcsot ért, minden reményt megélt.
Ifjúságot, s magányt regélt,
De elfelejtette a célt.
Csillaga most lehull, ideje elmúl.
Tettei mennyeivé lettek, a tökéletességen túl,
Ő mégis a következményekbe fúl.
Istenként élt, emberként végzi be.
Élete csak porszem,
Bármily nagyként éli le.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: Mirk
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 171
Regisztrált: 1
Kereső robot: 15
Összes: 187
Jelenlévők:
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.4572 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz