Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Nosztalgia

, 551 olvasás, Szomor , 0 hozzászólás

Gondolat

Játszottunk?
Vagy komolyan gondoltuk?
Nem fogjuk megtudni.
Őszinték voltunk…





Játszottunk?
Vagy komolyan gondoltuk?
Nem fogjuk megtudni.
Őszinték voltunk!
Voltunk?
Nem!
Pedig hinni akartam.
A hit elveszett vagy elfogyott.
Nálad is!
De azért voltunk és leszünk.
Más emberként mint eddig,
talán több lett az eszünk.
Mert adtunk okosodtunk.
Elvettünk fájdalmat okoztunk.
Terveztünk, életünk túlbonyolítottuk.
Fáradtak, elnyűttek lettünk, betegedtünk
és veszekedtünk.
Majd a röhögő kaszásé lettünk.
Eltemettél én meg téged.
Halottként élünk közös sírban,
várjuk a feltámadást a mindig ismétlődő, örök
napfelkeltét.

Megjegyzés: Szomor 2007.10.26

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: Szomor
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 190
Regisztrált: 1
Kereső robot: 22
Összes: 213
Jelenlévők:
 · Sutyi


Page generated in 0.2012 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz