Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Megint és újra

, 353 olvasás, Eyewitness , 2 hozzászólás

Álom

Megint és újra
Nem húzom a függönyt szét.
Szeretnék ágyban maradni még.
De csörög az óra.

A reggel kegyetlen.
Indulni kell megint és mindig.
Kezemben kávésbögre, elindít.
Egyedül a hidegben.

Ugyanazok az arcok.
Mindenki olyan fáradt és szürke.
Azt látom ott is, minek nézzek az égre?
Én mindig fázok.

Az álom szívemben.
Visszavágyom a boldog tudattalanba.
A hideg belemar a csontjaimba,
Unom az életem.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Álom
· Kategória: Vers
· Írta: Eyewitness
· Jóváhagyta: Medve Zsolt


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 324
Regisztrált: 0
Kereső robot: 25
Összes: 349
Jelenlévők:
 · gazzo


Page generated in 0.3616 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz