Navigáció


RSS: összes ·




Vers: nézz hosszan szemeimbe

, 661 olvasás, esteban , 4 hozzászólás

Szerelem

még váratnak magukra a napok
amik szelíd nyugalom permetét
szórják forró viharban bomló
fejemre

azt remélem
te leszel e napok hozója
és kifésülöd összekócolt
elmém irdatlan csomóit

nézz hosszan szemeimbe
keresgélj bennük
kutass kérdések nélkül
úgyis beszélni fogok
elmondok mindent
a rendelt időket is

úgyis megleled majd
a mellkasom mélyén
rendetlenkedő haramiákat

fosztogatnak
dőzsölnek
s közben anyjuk
emlékét simogatják
titkon markukba gyűjtött
könnycseppjeik alatt

minden sétában
magunkat kerülgetjük
abban a hitben
ténferegve:
ma új lesz a talaj
cipőbe szorított
talpunk alatt

ajkad arcomra simul
tekintetem a kifeszített
kékség vásznán pihen
elmosolyodom
s te kérded
miért teszem

előre tudod kicsit sem meglepő
válaszom:
semmin
bár azt is mondhattam volna:
mindenen


Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: esteban
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 335
Regisztrált: 0
Kereső robot: 25
Összes: 360
Jelenlévők:
 · gazzo


Page generated in 0.3442 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz