Adj szíved vagyonából
Kérlek, ne bánts, s vágj ajkaddal,
Szívem se sebezd rontott szóval! -Nem játék!
Mit hintesz felém, szeretve, árnyadat,
Hidd el, ez már nekem nem ajándék!
Míg mosolyod vágyom, s remegő hangod,
Suttogó vágyad, szeret’, s kíván’ szót;
Melyet búgna, s felém lehelne ajkad,
Mi kettőnkért újra, s újfent értünk szól!
Még imádom lényed, (bár tör az mostanság),
S lelkem a kapott semmit, nem tűri már
Oly soká, félek, rám szabadul a más!
-A Más utáni vágy, mi új erőre vár!
Adj szíved vagyonából, mi értéke határtalan,
Hisz, apró-pénze is felemelné, sebzett önmagam!
Megjegyzés: 2007.08.02