Amatőr Művészek Fóruma

interaktív kortárs művészeti portál

Navigáció

A1 - 1008 X 80px

Vers: A remény virága

2007-09-19 12:00:00, 602 olvasás, Perlita , 10 hozzászólás

vers, versek, sajgó, bánat, lélek, bú, búbánat, szomorúság, fájdalom,

Egy nap nyílt egy kis virág
A kopár hegy tetején.
Szolíd, boldog, erős virág,
S így kiáltott felém:
"Zúghat vihar, ártó veszély,
A sötét éj el nem ér!
Itt fenn a Napnak fénye éltet,
S üzeni: van remény!"

S most mégis kérdem,
kicsiny virág, hogyan éljek tovább?
Az évek múltak, s nem lett több
mint kedves kézfogás…
Édes fényű mosolya
Már többé el nem ér
másra szólt… nem volt tán
csak ostoba tévedés…

Nyílt egyszer egy gyenge,
Törékeny kis virág
De jött a vihar, s szegény
Nem bírja már soká'.
Eltipródik lassan, vége közeleg.
Még utolsó szirma simogatja szivemet.
S könnyek közt, halkan suttogja felém:
"Halálomig bízom,
hogy mindig van remény!"

Kinyomtatom