Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Hirtelen ősz lett…

, 384 olvasás, almodozoli , 24 hozzászólás

Gondolat

Hirtelen ősz lett,
Lelkem fáradt napraforgóként
Lógatja bús fejét.

Fakó váltja a viruló zöldet,
Tért nyer a sötét. A hold kér,
S többet kap, nyitogatja csillag szemét.

Párás reggeleken
Álmosan lépdel tovább,
A megszokott, megunt magány.

Új nap néz le a kéklő hegyeken,
Üresen ásít meghitt szobám,
Hisz ez lett a játékszabály.

A szabadság szele
Simítja meggyötört arcomat.,
Használ, a nemtelen nemek ellen.

Mert angyalok szeme,
S tündérek keze, kárhozat.
Miért? Nyíl pihen egy rozsdás szegen.

Ámor már nem harcol,
Vessző nem surran, megtört szívek felé.
Megállt, a szertelen, szerelem idő.

Hirtelen ősz lett. Nincs pardon,
Farkastörvények lépnek elém.
Bánat virága magasra nő.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: almodozoli
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 65
Regisztrált: 3
Kereső robot: 18
Összes: 86
Jelenlévők:
 · Kasperl
 · quentin
 · Sutyi


Page generated in 0.1016 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz