Amatőr Művészek Fóruma

interaktív kortárs művészeti portál

Navigáció

A1 - 1008 X 80px

Vers: Aranyfátyol alatt

2007-09-02 10:42:34, 390 olvasás, Alexand , 25 hozzászólás

vers, versek, szerelem, szerelmes, szeretet,

A nagy égi udvaron söpröget a Nap,
A kopó fakult Hold is lapátra akad.
Szél szárnyán suhanó apró felhők hada,
Mint gyerek a játszótéren, még maradna.
A Nap seprűjét lebbentve sziszegi: hess haza.

Miközben nézem ezt az égi nagytakarítást,
Az arany és a türkizkék színek harmóniáját,
Egy kávéscsésze ily díszítésű képe lebeg elém.
Fülére finom-kezed fonódik,
Szemem fénye feszülő lángvörös blúzodba ivódik.
Résnyire nyíló ajkad, érinti a csésze nemesfém pereme,
Rám vetül smaragdszemed vágyón-csillogó tekintete.
Míg Te merengő-mosollyal hallgatod az álmom s a bókom,
Átölellek, és az aranyfátyol alatt iszom kávé-ízű csókod.

Kinyomtatom