Fekszem némán, szótlanul,
szívemben vad háború dúl.
Sajog a szívem, fáj és éget,
Halkan be kell vallanom, félek.
Félek, bűnt követtem el, nagyot
És már a remény is elhagyott
Magamra maradtam, egyedül
Szívem most bús nótára zendül.
Miért bántottam meg, akit szerettem?
Miért van hogy szótlanul elengedtem?
Én tettem mindezt és nem tudom miért
Nem tudom valójában mit rejt a mély.
Most már érzem, hogy nincs kiút
Innen az út már csak a mélybe fut.
Egy életre mélyen elástam magam,
S a fájdalommal együtt magamra maradtam.