Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Hunyd be a szemed

, 275 olvasás, Gaberman , 0 hozzászólás

Álom

Sáncot ás a hold, s a
Csillagok mögé búj,
A sötét égen vígan
Fütyörész, párnát
Készít a felhőkből,
S álmos szemeit
Reáhajtja, így alussza
Nyugodt, fényes álmát.

S ahogy elaludt, egy
Szendergő alak az
Út porából felkancsít
A méretes, vidám arcra -
Megfogja két karját,
Befonja őket, szépen,
Lágyan behunyja szemeit,
Fejét hajtja balra,

S bámulja a csodás
Eget, melyben Isten
Lakozik, az egy és örök,
A fény palotáját -
Majd leveti a
Ráaggatott göncöket,
Kibontja rég használt,
Poros angyalszárnyát,

S felröpül az égnek
Sötétkék végtelenjébe.

Lenéz a földre, s
Rácsodálkozik, mennyi
Ott a sokaság, a színek
Örvénylő kavalkádja -
Lát odalenn sok jó
Dolgot, s sok rosszat is,
Kicsit elkeseredik a
Tehetetlen sajnálatba,

Majd hogy ne ébressze
Fel a Holdat, csendben
Kereket old a felhők
Üreges mélyéből -
Levitorlázik a talajra,
Felveszi a pólóját,
S egy csöppet lehullat
Értékes véréből.

Áldozott ő magából,
Bár a világnak mi haszna?
Nem érdeklik az értéktelen,
Lehangoló kérdések -
S alszik tovább az éjszaka -
Nem üres az, sohasem volt;

Csak pihennek az elfojtott,
De erőteljes érzések.

Megjegyzés: ismét elnézést kell kérnem azért, mert nem vagyok biztos benne, hogy a versemet jó kategóriába raktam, nyilván ez a fogalmi összetettsége miatt van - tehát kérem, aki máshova rakta volna, az szóljon, de ne pontozza le miatta: P

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Álom
· Kategória: Vers
· Írta: Gaberman
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 306
Regisztrált: 1
Kereső robot: 25
Összes: 332
Jelenlévők:
 · arttur
 · gazzo


Page generated in 0.3311 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz