Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Szeretlek

, 459 olvasás, hangyoca , 0 hozzászólás

Szerelem

Furcsa ez az érzés idebenn
Sohasem gondoltam volna,
hogy a szerelem ennyire végtelen

Mindig is féltem, igen féltem szeretni
Kimutatni, s elmondani belül mi az ami feszít

Mióta ismerlek teljesen más vagyok
Veled olyan és az tudok lenni, aki vagyok

Nem kell álarc, nem kellenek szavak
Kimondatlanul is tudod, mi az mi hajt

Mi dúl bennem, mi az ami bánt
Rád rábízhatom magam, Veled teljes a világ

Nem tudok másra gondolni és nem is akarok
Benned rátaláltam egy igaz kincsre
és nem kell más jutalom

Szívem csak a hívásodra vár
minden csillagos este
Talán egyszer üzensz majd a Holddal
s többé nem veszítelek már el…

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: hangyoca
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 179
Regisztrált: 2
Kereső robot: 22
Összes: 203
Jelenlévők:
 · Öreg
 · Sutyi


Page generated in 0.2659 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz