Bár lennék néha csak egy szellem
Bárhova eljutnék, ahová más nem mer
Érezném, látnám, s biztosan tudnám
Szíved értem dobog, s ez nem lenne
csak egy ábránd…
Folyton csak rohanunk, múlnak a percek
Telnek a hónapok, bűvkörödből szabadulni
többé már nem tudok…
Éjszakánként érzem, mit a nappal nem mindig enged
Erősen gondolsz rám, s a lelked beenged
Kinyílik az ajtó, mely sokáig zárva volt
Talán a kulcs volt az, ami eddig rossz zárba szólt
Belépek hát, hová mindig is szerettem
Tiéd a döntés marasztalsz vagy elkergetsz?!