Nyíló virágok környező hegyeken,
hulló virágok könnyező szememben.
Dacos súlyként ül rám szavaid éle,
parázsló tüzed mára már kiégett.
Fojtogató gombóc feszíti torkomat,
folyton csak vártam, lesz még új tavasz:
Felizzik lángod, és ölelő karodban
talál a nyár, nem hagysz így magamra.
Maradnék én Kedvesem veled örökre,
ha sorsod újra szeretni hozzám kötözne,
vérző szívem meggyógyulna végre,
maradnék, hogy veled hazaérjek végleg.