Navigáció


RSS: összes ·




Próza: Görény

, 813 olvasás, peth , 2 hozzászólás

Felnőtteknek

"… Nem volt maradása. Elmenekült otthonról, mert itt minden és mindenki bántotta megkérgesedett lelkivilágát. Jobbra vágyott ő is, mint minden épelméjű ember. Több pénzre, hatalomra és bosszúra! Tanult és figyelt, várta az ő jobb világát…"




Az Internet fekete lovagja

Görény, ifjúként is irgalmatlanul rondának számított. A saját édesanyja is elismerte, pedig ő nem utálta annyira, mint a többiek. Bár nem volt gyárilag’ büdös, ettől függetlenül ezt a nevet akasztották rá osztálytársai. Igaz, volt nála csúnyább is a társaságban: a Patkány. A kislány és ő maga, összeillettek … volna, de egymást is ösztönösen utálták Tűrték a szidalmakat, mert nem tehettek mást. Ők ketten alkották a szociális piramis stabil és hideg legalját.
Nem volt maradása. Elmenekült otthonról, mert itt minden és mindenki bántotta megkérgesedett lelkivilágát. Jobbra vágyott ő is, mint minden épelméjű ember. Több pénzre, hatalomra és bosszúra! Tanult és figyelt, várta az ő jobb világát.
De az áhított pillanat mindig megszökött előle. A munkahelyén folyamatosan megalázták és nevetség tárgyává tették. Gyáva volt ahhoz, hogy visszavágjon. Féltette a ragyás pattanásos arcbőrét és a csupasz fenekét. Furcsa hajlamának köszönhetően a hölgyek előtt sem aratott, -- sikert. minimális mértékben sem. De Ő ezt nem bánta.
Dohogott magában és a monitor elé görnyedt. Nézte a szex oldalak aberrált oldalait és kedve mindinkább felderült… Boldogan maszturbált a csöppnyi albérleti szobában. Számára ez volt az orvosság, ez volt a boldogság…
És akkor bekattant a megoldás!
Először csak egy chat oldalon, majd később zárt NET- es közösségekben is megmutatta magát… Persze csak szóban. Óriási vitákat folytatott és harcokat vívott. Hajója egyre messzebb sodródott a realitástól. Sok néven, sok lapon szerepelt, sokféleképpen, de mindenhol pozitívan. Legalábbis ahogy ő hitte. Mert ő elhitte! Hogy valóban szép és okos. Elhitte, hogy bátor és akárkinél erősebb. A valóság már csak addig a pontig érdekelte, amíg a klaviatúrához ülhetett. Onnantól az éden várt rá. Büszke óriás csaták és aljas kis ellenfelek. A pokol, ami a Mennyország.
Ellenszenve mind jobban kiteljesedett és mértéke is hatalmasra nőtt. Már maga a gép is idegesítette. Gyűlölte, mert nem akarta amit Ő. Nem tudta, hogy mit kell tennie. Az a nyavalyás ember alkotta szerkezet. A rohadt kis masina! A szarházi számítógépje. Kiírta, amit ő nem akart elolvasni. Mert válaszoltak neki, ráadásul nem úgy, ahogy ő akarta!… és ez a piszkos rohadt gép kiírta!
- Dögölj meg Patkány!- Belevágta az egeret a képernyőbe, amire két hónapig gyűjtött.
-A kurva anyádat, te Görény! – A sérült képernyővel ütlegelni kezdte, majd őrjöngve rugdalta a gépet. Az szikrázva, füstölve tiltakozott. De hiába:
Felkapta a romokat és kivágta az ablakon. Nézett utána, röhögve fröcskölte szét a nyálát méteres körzetben, majd összegörnyedve keservesen zokogott.
-Szerelmem! Megöltelek! Istenem mit tettem?- Üvöltötte. Bio- processzora egyszerűen elfüstölt. Szénné égett a túlterheléstől. Feltápászkodott, gyötrelmes arckifejezése groteszk mosollyá szelídült …
… és a computer után ugrott a kilencedikről. Rövid életfilmje az Internetről szólt. Boldogan repült… A semmiből, a semmibe…

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Felnőtteknek
· Kategória: Próza
· Írta: peth
· Jóváhagyta: Pieris

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 7
Regisztrált: 0
Kereső robot: 10
Összes: 17

Page generated in 0.0364 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz