Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Erdei légyott

, 328 olvasás, Gaberman , 0 hozzászólás

Felnőtteknek

Halkan suttog a nyári szellő,
Zölden lengedeznek a szép levelek,
Mellettem a szárazon egy sellő…





Halkan suttog a nyári szellő,
Zölden lengedeznek a szép levelek,
Mellettem a szárazon egy sellő,
Arcán csók hever, rengeteg,
Nézem a szemét, tengerzöld gyöngye
Az ezütszínű égboltnak,
Lefekszünk mindketten a földre,
S a fonódásból nincs már, mi szétbonthat.
Harcolunk a mosolyokért, csűrjük
Csavarjuk a csókos csatát,
Ha sokáig van felül egyik, nem tűrjük
Vereségünk kellemetlenül hat át,
S így versengünk a kéjes
Képzelt matrac bámulatos mezein,
S így szeretjük egymást a mézes
Erdei virágok kecses kezein.
Csak egy órácska volt ugyan,
De örökkön örökké tarthatott volna;
Ha megint arra visz veled utam,
Elmegyünk ismét abban a kicsinyke bokorba.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Felnőtteknek
· Kategória: Vers
· Írta: Gaberman
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 297
Regisztrált: 2
Kereső robot: 20
Összes: 319
Jelenlévők:
 · Déness
 · Pancelostatu


Page generated in 0.2649 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz