Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Az örökkévaló ajkain

, 415 olvasás, adamrepa , 0 hozzászólás

Szerelem

Sötét éjszaka árnya szemeimen
Kapaszkodik, tapad, mint a hályog
Csont ujjaim simítanak hajadnak
vadonjában - úsznak, s álmoknak
viharos tengerén fénylesz nekem

Kavarogva tekint le az évszak
Tétován fog az átváltozásba
S nem tudja még - Tavasz legyen-e,
avagy Tél, hűvös hajnal vagy napfény
De a remény ott lángol benne is.

/Szilvinek; 2007. 05. 26/

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: adamrepa
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 91
Regisztrált: 0
Kereső robot: 18
Összes: 109

Page generated in 0.0838 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz