Sötét éjszaka árnya szemeimen
Kapaszkodik, tapad, mint a hályog
Csont ujjaim simítanak hajadnak
vadonjában - úsznak, s álmoknak
viharos tengerén fénylesz nekem
Kavarogva tekint le az évszak
Tétován fog az átváltozásba
S nem tudja még - Tavasz legyen-e,
avagy Tél, hűvös hajnal vagy napfény
De a remény ott lángol benne is.