Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Ne cipeld a terhet

, 384 olvasás, gyemant , 16 hozzászólás

Gondolat

Van hogy meg kell állj, a fárasztó
élet terheit cipelve roskadozó
lábaid pihenni vágynak…





Van hogy meg kell állj, a fárasztó
élet terheit cipelve roskadozó
lábaid pihenni vágynak…
Egykor hogy szaladtál a meredek
dombon is fel, most fájdalom
súlyt, minden ellened.
Jó is olykor a csend az egyedűllét,
lelked örlő malomként porlassza
ha gondjaid bántanak,
Állj fel, menj tovább, ne is halld
a suttogó világot, előtted a fény,
a tárt kar hol vígaszod lelheted.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: gyemant
· Jóváhagyta: Medve Zsolt


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 351
Regisztrált: 0
Kereső robot: 26
Összes: 377

Page generated in 0.2704 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz