Ó ha tudnád, mennyire fájnak a percek,
Mikor némán nélküled telnek.
Ha éreznéd keserű ízét szavaimnak,
S a sós könnyeket, melyek lelkemből fakadnak.
Ó ha tudnád, hogy bolyongó magányom
Néha a mélybe ránt, s a helyem nem találom.
Hogy mennyit küzdök az érzéseimmel,
Vágyak között élek, s egy buborékszerelemmel.