Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Ajtók

, 789 olvasás, Nick Jagger , 2 hozzászólás

Sajgó lélek

Nem tudom, lehet
Az érzés, ami megtéveszt
Félek kemény lesz
De egyszer majd felébredsz
S rózsaszín világodra
Ráborul a tinta…

Igen, a hideg
Aszfalt tükrözte fény
Hajamról csöpög
A víz az arcomra
Körülöttem
Tök üres a tér…

Visz a lábam
Egy kocsmába
Igen, visz az utam
Egy kocsma felé
Oh, nem tudom, miért?
Oh, nem tudom, miért?

Repülök egy kocsma felé
Igen, száguldok egy kocsma felé
Oh, nem tudom, miért?
Oh, nem értem, miért?

A Hold ragyog rám
Köszön a táj, good bye
Az utolsó kortynál tartok
Ma ital nem hat rám…

Minden rendben
Mondom, minden rendben…

Hé, fekete ember
Tűnj el
Én kislány vagyok
Tisztességes…
Én ember vagyok
Hé, fekete gazember…

Szeretem az életedet
Szeretem a lelkedet
Szeretem a szivárványt
Szeretem az arcaidat
Szeretem a rákfogódat
Igyál rám…

Hé, kedves, gyere velem
Megöltem a fekete embert
Gyere, mutatok valamit
Egy niggerért nem üzlet sírni…

Kérlek, legyünk együtt még egyszer
Kérlek, legyünk együtt még egyszer
Vetkőzz
De élvezd
Ez nem kényszer
Baj, hogy letéptem?
Csak ócska ékszer
Gyere, legyünk együtt még egyszer…

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: Nick Jagger
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 61
Regisztrált: 1
Kereső robot: 26
Összes: 88
Jelenlévők:
 · Francesca


Page generated in 0.0742 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz