Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Legyen!

, 548 olvasás, Flo , 2 hozzászólás

Szerelem

Legyen most más, amit érzel,
vedd észre lángoló szemem.
Mondd hogy létezünk s
ha elhiszed, én elhiszem.

Adj csókot, s én adok mást;
egy szertefoszlott életet,
viharvert álmot, kardra szúrt,
széttépett miérteket.

Ez mindenem. Nem elég?
Tiéd a gondolat!
Tiéd minden érzésem,
ami még megmaradt!

Tölts meg élettel,
súgd; valaki vagyok!
Ez az álmom, s ezt
csak Te adhatod.

Kiálts farkast, s
én kiáltok érted,
dobd el a kétséget,
dobd el a szemérmet.

Én itt vagyok.
Meztelenül. Előtted.
Előttem csak
énmagam állok.

Te döntöd el,
hogy zokogok
vagy érted kiáltok.


Megjegyzés: Nem tudom hogy annak szól e, akire akkor gondoltam amikor írtam, vagy annak, akire akkor gondolok amikor újra meg újra elolvasom.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: Flo
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 61
Regisztrált: 5
Kereső robot: 16
Összes: 82
Jelenlévők:
 · Pacsirta
 · PiaNista
 · Sutyi
 · Toth Janos Janus
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.0816 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz