Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Égi harag

, 424 olvasás, fimola , 22 hozzászólás

Elmélkedés

Beborul velem az ég is,
beborít burkával a föld.
Kék ég alatt,
zöld fű felett
csönd honol…




Beborul velem az ég is,
beborít burkával a föld.
Kék ég alatt,
zöld fű felett
csönd honol.

Pokoli csönd, mely vándorol,
s utolér téged is, ki olvasol,
(ha olvasol).
Mert már olvasni sem olvas senki.
Bevallom, nehéz költőnek lenni,
vagy írónak, vagy üsse kő,
tébolyult irodalmi látnoknak.

Mert az vagyok. Ha írok, álmodok:

Hogy kiderül velem az ég is
és betakar burkával a föld.
Kék ég alatt,
zöld fű felett
ismét madárka csicsereg,
mint annak idején,
mikor még hitték az emberek,
hogy tél után tavasz jön,
és nem múlik soha a kikelet.

Mert remény kellene,
de csak csönd van,
pokoli csönd,
mely eltemet.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: fimola
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 339
Regisztrált: 0
Kereső robot: 29
Összes: 368

Page generated in 0.68 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz