Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Előttetek állok

, 302 olvasás, Jah_rasta , 2 hozzászólás

Abszurd

Hosszú sorban állunk, egymás mellett,
Tüzesnyilaikat lassan ránk szegezik ők,
A halál torkában elszabadult a vágy,
S nincs, mi megállítsa e hatalmas erőt!

Szám kiszáradt, szívem hevesen ver,
Ahogy a rideg szél átjárja testemet,
Körülöttem halál és hideg lehelet,
Átlőtték a gyilkosok a keblemet.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Abszurd
· Kategória: Vers
· Írta: Jah_rasta
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 206
Regisztrált: 1
Kereső robot: 32
Összes: 239
Jelenlévők:
 · Napfeny


Page generated in 0.4319 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz