Míg vér folyik ereidben,
míg tüdőd bírja levegővel,
míg menni bírsz, mozogsz,
vonszolod magad…
Míg vér folyik ereidben,
míg tüdőd bírja levegővel,
míg menni bírsz, mozogsz,
vonszolod magad,
míg szíved moccan benned…
Mikor koporsódban látlak,
mikor csak csontok maradnak belőled,
mikor már a föld nyel magába,
mikor kukacok zabálják tested…
Akkor omlok össze,
akkor dobom el életem,
akkor nem érdekel már senki, semmi,
akkor megyek utánad…
De addig hiányzol,
addig boldognak akarlak tudni,
addig vágyjál másra.
addig ölelj és csókolj mást,
addig élvezd más test melegét,
addig éld életed nélkülem,
aggig szeretlek, és utána még…
De utána, ha már kidob a földi lét,
utána légy újból enyém,
utána engedd, hogy neked odadobjam magam,
utána csak rólam álmodj,
utána csak engem keress szüntelen,
utána enyém legyen a vágy mely
már régen benned él…
Megjegyzés: M. A.
|
Online látogatók:
Látogató: 91
Regisztrált: 0
Kereső robot: 17 
Összes: 108
