Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Újra tavasz

, 394 olvasás, neptunia , 3 hozzászólás

Elmélkedés

Újra tavasz van
ülök a szabadban
hallgatom
a suttogó fákat
összeborulnak
fölöttem az ágak
emlékeim hogy fájnak
mennyire fájnak…

Életem ösvénye
vajon hová vezet
tétova lépéseim nyomát
benőtte a gaz
visszafordulni nem lehet…

Álmaim
könnyektől felfeslő
durva posztója
gyolcsként átölel
véd, óv, gúzsba köt
már mozdulni sem tudok
de a páncél mögött
lárva-lényem tudja
a pillangók szabadok!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: neptunia
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 223
Regisztrált: 0
Kereső robot: 45
Összes: 268

Page generated in 0.2055 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz