Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Sebhelyes nosztalgia-tapasz

, 525 olvasás, Synus_Ypszylon , 2 hozzászólás

Abszurd

Sebhelyes nosztalgia-tapaszok fedik szemeimet
Csonka bohózat szűrődik át a vékony hártyán
A térkép-arcú tabuk határai elmosódnak
Szürke színfoltként szorongok a Kaland hullámvasútján
Kartoték-agyú emberek szótagolják az Igét
Gúnyos mondat-köveik szétporladnak testemhez érve
A múlandó élet-szindróma lelkembe ivódott
Az egyszerű kétség bonyolult kettősséggé fejlődik
A kezeletlen tünet titokzatos élményt ígér
Megbűvöl a szférák hangok nélküli melódiája
A galaxis harmóniája árad szét sejtjeimben
Deres fejfámon halálraítélt jégvirágok nőnek

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Abszurd
· Kategória: Vers
· Írta: Synus_Ypszylon
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 199
Regisztrált: 1
Kereső robot: 31
Összes: 231
Jelenlévők:
 · Pancelostatu


Page generated in 0.1602 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz